Bár nem ez volt az elsődleges cél, mégis megálltunk a Gyöngyösfalu utáni biotájháznál. Kiderült, hogy Gergő még az óvodával járt itt, úgyhogy ő már a tulajdonos büszkeségével mutatta be a házat.
Öt borzasztóan barátságos kutya volt itt. Egy hatalmas komondor, aki - bár csak négy hónapos még - máris szinte derékig ér. Egy kuvasz mama és a kölyke, egy pulimama és a kölyke. Egymást lökdösték félre, hogy odaférjenek a simogató kezekhez.
Egy jópofa biciklitároló
A házról egy pár külső kép. A ház maga új, uniós támogatásból épült néhány éve egy régi burgenlandi tipikus paraszt tanya mintájára.
Egy fiatal legény nyitott kaput nekünk - kérdeztük, hogy nem zavarunk-e ünnep fejibe, de mondta, hogy csak nyugodtan nézzünk szét amerre csak akarunk, menjünk be bárhova ahova akarunk. Őneki viszont segíteni kell az állatok körül az apjának, úgyhogy csak szóljunk, ha bármire szükségünk van.
A házban találkoztunk a nagymamával, aki aztán körbe is vezetett (amúgy teljesen ingyenes volt). Elmondta a sztorikat, elsírta magát, amikor szóba került, hogy a férje meghalt, pedig milyen nagy tervei voltak ezzel a házzal, elbüszkélkedett a szerzeményekkel, szobákkal, képekkel, ruhákkal, aszalt gyümölcsökkel, a vendégek hadával, stb.
A padláson szalmazsákos ágyak vannak, 40 férőhely.
Alul néhány szoba hagyományosan berendezve, itt is szalmazsákokkal.
Az egyik szobában nagy kályha. A legfelső ajtó egy vízmelegítő tartály egy csappal. Ha alul ég a tűz, akkor itt folyamatosan van forró víz.
A nagymama épp azokat a nagyon alapos, részletes, régészeti pontosságú tervrajzokat mutatja, amelyek alapján az egész ház (sőt, valójában az egész gazdaság) felépült.
A "nagy" szoba - itt ünnepségeket szoktak rendezni - főleg disznóvágásokat, ahol a levágott disznót sokszor jórészt fel is falják helyben.
Villany amúgy csak a vécében van (rejtély, hogy ott miért), máshova legfeljebb hosszabbítókkal viszik át. Ebben a nagy szobában is gyertyákkal és petróleumlámpákkal világítanak.
Paprika az ablakban
Hagyományos tartású tehenek és lovak
Itt tárolják és darálják a gabonát.
A tájháztól elköszönve sétáltunk egy szépet a kellemes tavaszi melegben a környékbeli szőlőskertek között. Sokan dolgoztak a kertekben, főleg valami vesszőket vagdostak el a szőlőtőkékről. A legtöbben barátságosan köszöntek vissza nekünk. Hóvirágot és kankalint találtunk. A föld már meleg volt, kényelmes volt végigfeküdni rajta, amíg a virágokat fotóztam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése