Ismét Zsuzsa farmján

Ismét kiszaladtunk a farmra. Zsuzsa nem volt ott, de azért körülnéztünk. Adtunk káposztát a lovaknak, megszagolgattuk egymást az állatok többségével és Gergő nagy ugrálást rendezett a szalmabálákon.

Utána elmentünk a dozmati templomhoz is. Dozmat az a falu, ami mellett Zsuzsa farmja van.

Szép és új házakat láttunk, valószínűleg a városból előszeretettel költöznek ki az emberek ide. Évi azt mondta, hogy ide még ő is kiköltözne. Idilli hangulat volt. Csend, kellemes tavaszi illatok a levegőben, meleg, gyönyörű, tiszta környék (sehol nem volt eldobott szemét a földön), rendben tartott kertek. Majd megkérdezem Zsuzsát, nem tud-e valamit a telekárakról.

Az ikervári duzzasztógát

Néhány képet láttam az ikervári duzzasztógátról, és megtetszett. Le akartam fotózni, úgyhogy elugrottunk oda. A gát 110 éves, az első magyar vízierőmű táplálásához építették.

("1895-ben Batthyány Ferenc gróf vezetésével megalakult a Vas vármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság és az építési munkálatok 1895. szeptember 20.-án kezdődtek meg. 1896-ban már termelt az erőmű.")

Egy kicsit kísérletezgettem a szögekkel, még nem döntöttem el véglegesen, hogy melyik marad meg közülük.

Eztán egy kicsit tovább sétáltunk és egy szép sétányra akadtunk egy csatorna mentén. Ez alighanem a néhai Batthyány-birtok felé vezetett.

Sütkérezés Ják mellett

Megígértem Gergőnek, hogy hétvégén kimegyünk tüzet rakni. Munka jött közbe és egyebek, így hétvégén nem jött össze. Így aztán hétfőn kimentünk, hogy ne okozzak neki csalódást.

Nagy élmény volt neki, óriási lelkesedéssel győjtötte az ágakat, aprította a fát és igazgatta a tüzet. Kaptunk egy kis esőt is, de nem zavart túlságosan.

Virsli sül a nyárson. A nyársakat jól el kellett dugjuk a következő virslisütésre.

Jeli arborétum és Oszkó

Elmentünk egy tavaszi sétára a Jeli arborétumhoz.

Ezután egy kicsit továbbmentünk, és egy pár kilométeres ösvényen keresztül elértük Oszkó pincesorát.

Zsuzsánál

Ismét kiszaladtunk Dúlfalvy Zsuzsa farmjához

Rigó a rezignált szamár

Káma és Csibész - állandóan keresztbe tesznek egymásnak

Ez Zsuzsa

A Myra-vízesés

Némi tervezgetés előzte meg, de sikerült elruccanni a Myra-vízeséshez. Nincs messze, Bécsújhelytől olyan 30 kilométerre.

Itt van a térkép, rajta Szombathely és a Myra-vízesés.

Az odafele vezető út is nagyon kellemes volt, szép időt kaptunk.

Megálltunk Bécsújhelyen is. Valami húsvéti ünneplések voltak. Húsvét szombatja vagy mije. Mindenesetre nagy felhajtás volt, vásár, mutatványosok, bóvlisok, stb. Megnéztük a katedrálist.

Nem tudom, hogy mi az a dürüm, de 3,30-ért már kapni lehet...

Bécsújhely főtere

Meglepően nagydarab katedrálisa van a városnak

Belülről is kellemes, szép templom

Valami fura őrségváltás-félének voltunk tanúi. Nem tudom mi lehetett, akinek ötlete van, szóljon. Valami szentnek a fülkéje lehetett, talán a Jézus sírja előtti őrséget szimbolizálta az ünnepély... fene tudja.

Meg akartuk nézni a katonai akadémia épületét is, de már így is nagyon megcsúsztunk a programmal, és a térdem sem kívánta a 2 km kutyagolást az aszfalton, így aztán azt kihagytuk.

Végre odaértünk Muggendorfba. Ez az a falu, ami mellett a Myra-vízesés van.
Ez gyakorlatilag egy hegyi patak, ami egy meredek völgyön zúdul lefelé, és a hatalmas sziklákon rengeteg vízesést képez. Így hát sokszor "Myra-vízesések"-ként emlegetik, és ez a helyesebb, hiszen igazából több száz vízesés van.

Nagyszerűen megoldották a dolgot. Alul egy tavacskába fut a patak, hatalmas pisztrángok úszkálnak benne, a vize kristálytiszta. A tóból le van választva egy kis rész, ahol gyerekek játszhatnak. A legnagyobb attrakció egy tutaj, amelyet egy, a két part közt kihúzott kötélen lehet áthúzni egyik oldalról a másikra.

Gergő annyira ki akarta próbálni, hogy a nyelvi nehézségek sem okoztak neki fejtörést, hamar átvette az irányítást. Időnként tolmácsolnom kellett, mert két irányba húzott a székely meg a labanc... :-)

Itt látszik a tó és fölötte a "Szék"-szikla. A szikla teteje kb 300 méterrel van a tó szintje felett. A patak völgye kicsit jobbra tart, ezen a képen nem látszik. Miután felkapaszkodott az ember a vízesések völgyén, visszatérhet, vagy tovább mehet a szikla tövéig, sőt, felkapaszkodhat a sziklára is.

És itt már első vízesés (vagy utolsó, ahogy nézzük) 

Kicsit tudom, giccsesre vettem a figurát, de ki akartam tapasztalni ezt a fátyolszerű hatást, amit a hosszú záridővel lehet elérni.

Itt lehet látni, hogy milyen módszerrel oldották meg a dolgot: ilyen kis, fából készült hidacskák meg pallók vezetnek át cikkcakkban a patak felett. Amíg felér az ember, húsz-harmincszor átkel a patakon.

Végre felértünk a szikla tetejére

Visszaereszkedünk a patak mentén

És ismét lent a völgyben