Kimentünk a Múzeumfaluba, mert valami "hagyományos" disznóvágást ígértek. Mint a magyar kultúra szerves része, a disznóvágás nem maradhat ki Gergő élményei közül, ezért kivittem.
Csalódás volt, elég gyengus dolgot láthattunk. Gyakorlatilag csak annyit, hogy valami fő egy nagy lábosban, és valami sül egy kályhán.
A disznó leölése már korábban megtörtént, így Gergőnek csak egy darab véráztatta terület maradt a szörnyülködésre.
Forralt bort árultak annak a 40 embernek, aki ezen a borongós napon hajlandó volt kimenni oda. Néhány árus is volt, akik mézet és "ősmagyaros" kiadványokat próbáltak meg az emberekre sózni. Rámsóztak egy üveg repcemézet 700-ért.
Ami élmény volt, az az építészmérnök feltalálóval való találkozásunk volt. A pasas egy napelemes háromkerekű járművet építget. Az autó engem a Kőkorszaki szaki autóira emlékeztet, csak éppen nem lóg ki alul a sofőr lába. Jópofa ember, gyors beszédű, barátságos, és roppantul büszke az autójára. Rögtön elmondta, hogy az asszony csak azzal a feltétellel engedélyezi neki a bütykölést, ha ez nem megy a családi büdzsé rovására. Szponzorok fizették a hozzávalókat, elsősorban a három fő részt: a napelemet, akkumulátort (1 millió a tulaj állítása szerint) és a számítógépet, ami a töltést vezérli.
Élmény volt még egy madárröptető, ahol 6-8 gyöngytyúk és 3-4 páva jött-ment. Gergő nagyon megcsodálta a pávakakasok tollait.
Egy banda énekelgetett a disznóölésen - nem tudtam, hogy ez is hozzátartozik. Itt mindenképpen jó volt, mert különben temetés-hangulata lett volna.
Itt a napelemes autó
A büszke "feltaláló"...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)










Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése