Útközben nagy majálisban levő falvakon mentünk át és belefutottunk egy rally-versenybe is. Megálltunk, hogy Gergő is lásson ilyet. Készítettem pár képet.
Útközben - a Wartenstein-kastély Gloggnitz mellett.
A felvonó alja egy Hirschwang nevű falu mellett van, egy szép kis folyócska folyik a völgyben, kristálytiszta vízzel.
Itt már a felvonó mellett várunk a járat indulására. A felvonó egyébként 1000 méter szintkülönbséget hidal át, 550 méterről 1570 méterig.
És itt már libegünk
Találkozó félúton a másik kabinnal
És itt fenn - voilá - zuhog az eső...
Nekiindultunk feltérképezni a környéket.
Bár nem derült ki igazán az idő, mégis nagyon kellemes volt. Nekem nosztalgikus érzéseim voltak (Bár May Károly szerint érzései csak a vénasszonyoknak vannak) - nagyon emlékeztetett a Hargitára. Azzal a különbséggel, hogy ilyen magasságban a Hargitán már nemigen látsz magad körül még magasabb hegyeket.
Eső után...
Fura módon, ennek neve fekete hunyor (Helleborus niger)
Ez meg itt egy alpesi harangrojt (Soldanella alpina)
Hófoltok
Volt ugyan némi nyűgölés, de azért Gergő is egészen jól kaptatott felfele. Csak hát már éhes volt, így arról kellett beszélni vele, hogy mit fogunk enni. Kijelentette, hogy egy egész ökröt is meg tudna enni. Sőt, egy 16 éves ökröt is meg tudna enni. Mondtam neki, hogy az már nagyon rágós. Aztán megegyeztünk egy hatéves ökörben.
Ha ökröt nem is vittünk magunkkal, de Évi sütött finom fasírtot meg csirkecombot. Az Ottohaus környékén (ez egyik menedékház a rengeteg közül) megálltunk enni. A felhő hirtelen beborított minket és az eső is esni kezdett ismét. Így hát rövidre és nedvesre sikerült a piknik.
A lefele vezető út a ködben.
Azért egy kis ugrálásra mindig van energia
Odalent természetesen jó idő fogadott
És a visszaúton ismét láttuk a Wartenstein-kastélyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése