Szülinap

Finom kaja, szép kis torta jutott szülinapomra. Hétvégén tartottuk, mert így kényelmesebb volt.

Ezt a papírcsipkét kaptam ajándékba Gergőtől szülinapomra. Előző este órákon át dolgozott rajta.

Érdekes frizura és kezdő rockos bőgések

 

 

Szörnyű mi?

Csótó, korcsolya

Kimentünk a Csótóhoz madárnézőbe és -etetőbe. Rengetegen voltak.

 

 Főleg persze tőkésrécék, de volt néhány szárcsa is 

  

 És mint rendesen, négy-öt hattyú is ott tanyázott 

 Így keresgéltek élelem után. Gergő roppantul élvezte, hatalmasakat nevetett az égnek fordított hattyúseggeken

Utána Évi és Gergő elmentek korcsolyázni. Volt némi méltatlankodás, mert Gergő korcsolyája állítólag nem olyan volt, mint amilyenhez a korcsolyaórákon hozzászokott, de azért a végére belejött ő is.

Kalapos-kövek

Szépnek tűnt a környék, így elmentem a Kalapos-kövekhez. Nem túl nagy túra - egy keményvonalas túrázó valószínűleg le se izélné - de azért engem megizzasztott. Kb. 300 méter szintkülönbség, de csak 3 km a táv. Nagyjából 3 órát tartott, plusz 40 perc az autóút oda-vissza. A bozsoki határátkelőnél hagytam az autót, onnan indultam.

Itt a térkép, a pirossal pöttyözött útvonal az, amit bejártam. Ezen látható, hogy nincs is olyan messze a rohonci tótól, és látszik rajta az Írottkő is. Rákattintva nagyobb képen is meg lehet nézni.

Útközben felfelé sikerült meglőni egy rügyező agancsú őzet is. Egy mélyebben voltam, így csak a vállamig láthatott engem, s türelmesen megvárta amíg objektívet cseréltem és lefotóztam őt. De abban a pillanatban, ahogy tettem egy lépést, hogy jobban lássam, megugrott.

 

 

 

 Egy pihenő

 Hommage à Karel Čapek

Rengeteg vadnyom volt. Elsősorban őzek, de láttam szarvasnyomot, aztán borz- és mókusnyomot.

És itt jönnek a Kalapos-kövek

 

 

 

 

 

 

 

Rohonci-tó

Kimentünk megnézni, hátha alkalmas korcsolyázásra a rohonci tó. De nem, pár centi kásás jég van rajta, a széle egyáltalán nincs is befagyva. Lassan viszont töltögetik - amikor utoljára voltam ott, teljesen száraz volt. A játszótér most is szárazon van még, Gergő nagy örömére.

 

 

 A tó feletti erdei út jeges volt, így Gergő megpróbált korcsolyázni. Viszont kiderült, hogy teljesen ismeretlen neki ez a fajta korcsolya. A görkorcsolyája és a korcsolyaórákon használt kölcsön jégkorcsolyája is merev, öntött felsőrészű, ami tartja a bokát. Itt meg ugye neki kellett volna tartania, de ez nem ment. Tíz lépés után elkeseredett és le kellett venni.

 

Óház-kilátó

Ma elmentem az Óház-kilátóhoz. Szürke idő van, 0 és -2 fok között. Odafent viszont sokkal szebb a táj, mint itt a városban. Több a hó is. Eső lehetett fent, utána meg köd, mert az ágak vastag jégrétegbe vannak burkolva (sok letörött ágat is láttam), a jég felületére viszont szép kristályok képződtek.

 

 Néhány levelet is találtam, amit teljesen beborított a jég

 

 

 

 A felfelé vezető út.

 

 

A kilátónál volt a felhő alja, itt minden ködben volt. Érdekes volt a környező erdő a sűrű ködben.

 

 

 

 Ez egy HDR technikával készült kép, két képből - túl nagy a kontraszt a kinti világosság és a belső árnyék között ahhoz, hogy egyetlen képen meg lehessen fogni.

Madarak

Az otthoni vakációzás záróakkordja a csuszkafényképezés volt. Már nyáron elterveztem, hogy télen beetetem őket és lessátorból fogok lövöldözni. Így 23-án felállítottam a lessátrat és etetni kezdtem őket. Néhány cinke is becsúszott, nem is bántam. A végén már egészen jól odaszoktak. Igaz, az etetést elvileg nem szabadna abbahagyni, de hát a kertben néhányszor tíz méterrel arrébb amúgy is ott van az Öregnek néhány etetője, úgyhogy nem hiszem, hogy problémát okoztam volna az interruptussal.